Vannak dologok, amelyekről egy idő után megállapítjuk, hogy ilyen vagy olyan szempontból nézve, ebből vagy abból a megfontolásból mérlegelve már túl sok van, már elég belőlük, több nem kellene, csak kevesebb, ha lehetne, fogyjanak szépen ugyan úgy, ahogy összegyűltek… Amiből pedig túl sok van egy helyen, több mint elegendő, arról ugye valamilyen formában lemondunk. Eladjuk, kidobjuk, elfelejtjük… Ez ilyen, így működünk mi emberek, kell nekünk a hely olyasmire, amiről majd később állapítjuk meg, hogy kezd az is sok lenni.
Ám a könyv az nem ilyen, a könyvekből sosem elég, a könyvekről nem mondunk le, esetleg elajándékozzuk őket, talán ez még a szerencsésebb eset, viszont ezen kívül egyszerűen nincs az a mennyiség, nincs az az élethelyzet, amikor sok lenne könyvekből. Pláne nem lehet mennyiségi túlzásnak tekinteni ezeket egy szakkollégium falai között, ugye? „Hogy érted azt, hogy túl sok a könyv? Én inkább úgy látom, hogy túl kevés a polc!” Nem tudjuk, ezt ki mondta, de igaza van és irányt mutatott nekünk is: ha sok a könyved, építs könyvszekrényt. Ilyen egyszerű. Mi ezt tettük, az eredmény a képeken látható.
A jópofa könyvespolcokat a minap üzemeltük be a Bolyai Szakkollégiumban, olvasósarokkal is bővült az emelet, babzsákokon lehet heverészni és olvasni, nem csak bentlakóknak, hanem bárkinek, aki felkeres minket csak úgy látogatni, vagy egy-egy rendezvény alkalmával akár…
