Dolgozatok rövid kivonata

III. Bolyai János Tudományos Diákköri Konferencia

Temesvár 2022. június 25.

„A főnek kell művelnie a szívet.” (Bolyai János)

A Bolyai János Szakkollégium III. alkalommal szervezi a Bolyai János Tudományos Diákköri Konferenciát (Bolyai TDK), melynek célja a Temesváron tanuló magyar egyetemi hallgatók tudományos kutatási munkájának támogatása és fellendítése, a diákok felsőoktatási tantervi képzésnél magasabb szintű, tudományos igényű tevékenységekben való részvételének ösztönzése. A Bolyai TDK minden évben keretet teremt a tudományos diákköri tevékenységek számára és biztosítja a hallgatók pályamunkáinak ismertetését. A Bolyai TDK-ra azon hallgatók jelentkezhetnek, akik tanulmányaik folytatása mellett önképzési céllal különböző szakterületeken tudományos tevékenységet is folytatnak, ezek eredményeit magyar nyelven színvonalas dolgozatba foglalják és az elbíráló bizottságok előtt bemutatják.

A Bolyai János Tudományos Diákköri Konferencia nyílt esemény, 2022-ben – remélhetőleg – ismét járványügyi korlátozások nélkül szervezhetjük meg a programot. A programra (előzetes regisztráció után) várunk minden érdeklődőt, ezért (tájékoztatásként és kedvcsinálóként) közzétesszük a bemutatásra kerülő dolgozatok témáinak rövid kivonatát.

Diák Egyetem Kar Év A szakdolgozat témájának rövid bemutatása TDK szakosztály Témavezető
1. Mihály Tímea Temesvári Műszaki Egyetem Építészeti és Urbanisztikai Kar I. „Szakdolgozatom témájának az építészek sajátos stílusjegyeinek bemutatását választottam. Meg szeretném figyelni, hogy az elmúlt korok építészei miként alakítottak ki maguknak egy sajátos stílust, és melyek azok a védjegyek, amelyeket nagyrészt minden munkájukon megjelenítenek. Kutatni szeretném továbbá azt is, hogy célja-e napjaink építészeinek az egyedi védjegyek alkotásaikba foglalása, az olyan stílusjegyeké, amelyekről felismerhetők, amelyekről tudni lehet, hogy ezt bizony ők tervezték…” Műszaki Kopeczny Zsuzsanna
2. Sisa Renáta Bánsági Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Élelmiszermérnöki Kar III. „A szakdolgozatom témája a GMO növényekből származó és emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek jelenléte a romániai élelmiszer-kereskedelemben.” Agrár Dr. Balog Adalbert
3. Brezán János Csaba Temesvári Műszaki Egyetem Elektronika, Távközlés és Információs Technológiák – Angol Tagozat III. „A szakdolgozatomban az okosórák világának bemutatására vállalkozom. Témaválasztásomat annak időszerűsége indokolja: a mai világban egyre elterjedtebb ez az eszköz, számtalan területen alkalmazzák már, napjainkban például az egészégügyben is kiemelt szerepet kapott.” Műszaki Dr. Gál János
4. Török-Darvas Eszter Temesvári Műszaki Egyetem Építészeti és Urbanisztikai Kar I. „Szakterületemből adódóan dolgozatomban a belsőépítészet emberi pszichére, teljesítőképességre és viselkedésre gyakorolt hatásait mutatom be. Egy belső tér megalkotásakor a helyiség hangulatát a színek, a felhasznált anyagok, a fények, különböző tárgyak, az arányok, a kontrasztok és az akusztika eszköztáraival alakítjuk ki. A téma mindig is foglalkoztatott, hiszen életünk nagy részét belterekben töltjük, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezt milyen minőségűben tesszük.” Műszaki Dr. Erdei Ildikó
5. Holló Bence Temesvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika I. „Témaötletem a családi viszonyok, a szülők és a nagyszülők szerepét elemezi, azt szeretné bemutatni, hogy mennyire sorsdöntő tud lenni egy ember életében a megfelelő nevelés, vagy a kapcsolatteremtés a szüleivel, rokonaival, elődjeivel… Szakdolgozatomban egyfajta személyiségfejlődés-vizsgálatot folytatok és ok-okozati összefüggéseket keresek. A kérdéskört roppant tágnak és elterjedtnek találom, és talán éppen ezért nagyon érdekesnek is. A szakdolgozatom számára azért választottam, mert mélyebb betekintést szeretnék nyerni a témában. Úgy gondolom, hogy rendelkezem már bizonyos szintű ismeretekkel és tudással ezen a téren, továbbá a szakirodalom is hozzáférhetőbb ebben a témakörben.” Pszichológia Dr. Erdei Ildikó
6. Petres Tamás Temesvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika I. „Szakdolgozatomban a környezet és az ebből kiemelkedő tárgyak kapcsolatát vizsgálom. Az építőművészet szakterületén maradva a kutatás arra irányul, hogy egy kortárs homlokzat – akár egy egész épület vagy épületkomplexum – milyen határok között illeszkedhet egy már meglévő környezetbe. Dolgozatomban elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy milyen mértékben létjogosult, esetleg szükséges a már meglévő, azonos stílusjegyeket hordozó építészeti környezetben a különböző – főleg kortárs – stílusban épített homlokzat. Mindemellett több olyan szempontot is vizsgálok, mint az anyaghasználat, a méretek és a rendeltetés (funkció), továbbá a különböző társadalmi vonatkozások.” Művészeti Kopeczny Zsuzsanna
7. Gábor Zoltán Temesvári Nyugati Tudományegyetem Képzőművészetek II. „Dolgozatomban a festészetben alkalmazott kifejezési módokat kutatom, ez folytatása „A nő képe a művész alkotásaiban’’ című múlt évi munkámnak. Akkor a nőt tanulmányoztam, mint szimbólumot, valamint összehasonlítottam a női és a férfi festőművészek általános jellemzőit. Jelen szakdolgozatom célja tanulmányozni, hogy hogyan kell egy festményt értelmezni, egy bizonyos festmény elemei milyen jelentéssel bírnak, mi lehet annak az üzenete… Ezalkalommal is összehasonlításba hozom egy női és egy férfi festőművész alkotását. Szeretném megfigyelni a hasonlóságokat és a különbségeket – amennyiben vannak, természetesen – bizonyos érzelmek vagy üzenetek kifejezésmódjában, átadásában, megmutatásában. Kutatásomban a vizuális kommunikáció módszerét alkalmazom.” Művészeti Dr. Magyari Sára
8. Makai Mercedes Mónika Temesvári Nyugati Tudományegyetem Képzőművészetek III. „Választott témám a különböző emberi komplexusokat dolgozza fel, amelyeket 6 vásznon ábrázolok. Szintén ezt a témát mutatom majd be az államvizsgám alkalmával is. Azért választottam a Bolyai TDK szakdolgozata számára is ezt a munkát, mivel így több hasznos információt szerezhetek és egyben inspirációt is nyerhetek majd, hiszen ez mégis más lesz, mivel – eltérően az államvizsga nyelvezetétől – a TDK szakdolgozatot magyar nyelven írom majd. Kihívást érzek aziránt, hogy belső emberi vívódásokat, torzulásokat, betegségeket dolgozzak fel vizuálisan is, mindig is foglalkoztattak ilyen téren a dolgok, így most ebben igyekeznék művészi szempontból kiteljesedni.” Művészeti Dr. Adorjáni-Györgypál Réka
9. Virág Eduárd Ferenc Temesvári Nyugati Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Kar III. Szakdolgozatom témája az európai kis-és középvállalkozások finanszírozási lehetőségeinek, továbbá a támogatási rendszer nehézségeinek és komplexitásának bemutatása. Napjainkban a rohamosan fejlődő és állandóan változó piacgazdaság miatt a kis-és középvállalkozások nehezen tartanak lépést a nagyobb cégekkel és részvénytársaságokkal. A szakdolgozatomban azt szeretném elemezni, hogy a különböző támogatások megszerzése terén milyen lehetőségek adottak számukra, a KKV-k hogyan tudnak jövedelemtermelő módon befektetni olyan módon, hogy a lehetőségeik mellett a kockázatokat is figyelembe veszik. Közgazdaság Somkereki Andrea
10. Németh Balázs-Attila Bánsági Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Mezőgazdasági mérnök III. „Szakdolgozatom témája a jövő mezőgazdasága. Mivel 2050-re várhatóan már 9 milliárd főre növekszik a Föld össznépessége, melynek következtében kialakult tartós élelmiszerhiány súlyos nemzetközi konfliktusokat válthat ki a világban. A dolgozatom célja annak bemutatása, hogy milyen új technológiák bevezetése szükséges e globális probléma megfékezésére, esetleg megoldására.” Agrár Dr. Balog Adalbert
11. László Roland Temesvári Nyugati Tudományegyetem Design II. „Szakdolgozatom témája a kép és a hang kapcsolatának bemutatása, pontosabban annak a vizsgálata, hogy a különböző hangok és vizuális elemek kombinációja milyen hatást gyakorol az emberekre.” Művészeti Dr. Adorjáni-Györgypál Réka
12. András Hunor Temesvári Nyugati Tudományegyetem Képzőművészet és Design I. M „A figuratív irányzat azóta kötődik hozzám, mióta tudatosult bennem, hogyan is kell megfogni egy ceruzát vagy tollat… Már akkor is valami figurális naiv kompozíciót sikerült megrajzolnom vagy megformálnom (persze, tudat alatt a lehető legnaivabb értelemben), mikor először gyurmát vagy ceruzát fogtam a kezembe. Ahogy telt-múlt az idő, és belevetettem magam a képzőművészet mélységeibe, rájöttem arra, hogy bármilyen iskolában feladott, vagy szabadon választott téma esetében – legyen az szobor vagy rajz – mindig figuratív kompozícióban tudtam érvényesíteni gondolataimat vagy közlendőmet. Már líceumi éveim során elkezdtem önmagam fejlesztését, és kerestem a saját plasztikai nyelvezetemet, miközben próbáltam a lehető legtöbbet kihozni magamból. A XI. osztály idején letisztult bennem, hogy szobrász szeretnék lenni, és azon belül is a figuratív vonal mentén – anyagból való mintázással – szeretném kamatoztatni tudásomat. Az agyagból való mintázás, mint szobrászati technika került hozzám a legközelebb, és az általa adott szabadság, amellyel könnyedén megvalósíthattam saját invencióimat és tanulmányaimat. Az egyetemi tanulmányaim során készült tanulmányaimon mindinkább az anatómiai helyességet kezdtem követni, ebben segítségemre volt Barcsai Jenő és Gottfried Bammes anatómiaprofesszorok kötetei is. Ezzel egyidőben a kortárs szobrászati vonalat is elkezdtem követni, amely azt eredményezte, hogy ezek a precíz, anatómia pontosságú tanulmányok, témától függően egyre groteszkebb formákat kezdtek ölteni. Egyre jobban kezdett érdekelni az emberi test szűrreális torzítása és komponálása, más kontextusba való helyezése, tökéletességének vagy épp tökéletlenségének kihangsúlyozása egy kompakt háromdimenziós kompozícióban. Ebben a stílusban nagy hatással volt rám a kórszakalkotó Alberto Giacometti vagy Mark Quinn. Így született meg a témám is, amelyben az expresszionista-szürreális figuratív szobrászatról, kortárs szobrászokról, azok egyedülálló plasztikai és technikai  megoldásairól, továbbá az én munkásságomra való behatásukról, valamint saját szobrászatomról, tematikáimról és technikai megoldásaimról szól.” Művészeti Dr. Adorjáni-Györgypál Réka
13. Dakó Boglárka Temesvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika I. „A keleti stílus a legtöbb ember ábrázolásában magában foglalja az egzotikát, az élénk árnyalatot és a harmóniát is; ide tartozik például Kína, Marokkó, Törökország, Japán, India és az Egyesült Arab Emírségek kultúrája is. Szakdolgozatomban szeretném ezt kifejteni és elemezni, a kutatás révén pedig a témában jobban elmélyülni. Képzeletbeli ranglétrámon a keleti stílus különleges piedesztálon áll mióta néhány évvel ezelőtt megragadta a figyelmem, hogy a belső terekben mindig is kiemelkedett színével és kényelmével. Szakdolgozatom célja nemcsak a témába való elmélyedés, hanem a szakmámba való „beletanulás” is, a keleti kultúra stílusainak, védjegyeinek, illetve a jövőbeni alkalmazásainak a megismerése is.” Művészeti Kopeczny Zsuzsanna
14. Tóth Szilárd Dávid Temesvári Műszaki Egyetem Építészet és Urbanisztika IV. „Eklektikus építészet Erdélyben. Az egyetemi évek alatt számos művészeti ágat tanulmányoztunk, viszont az erdélyi építészetet kevésbé, ezt csupán esetenként említettük meg. Szeretném ezért szakdolgozatomat erre a témakörre építeni, melyhez egy nagyon szép eklektikus épületet választottam Székelyudvarhelyen: a Haberstumpf-villát, amely jelenleg egy múzeumnak ad otthont. Dolgozatomban ezt szeretném elemezni, egyben az erdélyi eklektikus építészettel és a külföldi behatású nemesek stílusának hatásaival.” Művészeti Dr. Magyari Sára